|
2010. március 10. szerda, 18:58 |
|
Idén abbamarad a PC-piac zuhanása, sőt hegymenetbe válthat a piac. A választások miatt azonban az év közepén csökkenhet a forgalom - írja a mai Világgazdaság.
Az asztali számítógépek forgalma tavaly húsz százalékkal, a laptopoké 40 százalékkal esett vissza - Majoros Miklós, az Acer magyarországi vezetője szerint e trend idén akár a visszájára fordulhat.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. március 09. kedd, 03:00 |
 A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaságban 2010-ben véget ér a recesszió. A külső egyensúlyban ismét aktívum keletkezik, s kormányzati akarat esetén elérhető az országgyűlés által elfogadott költségvetési hiány.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. március 09. kedd, 03:00 |
|
Lassan ugyan, de csökkent a nemek közötti szakadék - derül ki a KSH és az ILO nőnapi jelentéseiből.
A világ nemi egyenlőtlenségei lassan, de összességében mérséklődnek - derül ki Gazdasági Világfórum 2009-es jelentéséből. A tanulmányban a szakértők a gazdasági lehetőségeket (munkavállalás, jövedelmi különbségek), a felsőoktatásban való részvételt, a politikai döntéshozatalhoz való hozzáférést és az egészségi állapot különbségeit veti egybe immár negyedik éve. A 115 országot tartalmazó rangsort Izland vezeti, Jemen az utolsó, Magyarország pedig a 65.
Az adatokból az is kiderül, hogy bár a férfiak társadalmi-gazdasági helyzete jóval kedvezőbb mint a nőké, életesélyeik a nőkéhez képest gyengébbek. A nők átlagosan 6-8 évvel élnek tovább mint a férfiak: 35 országban 80 évnél magasabb kort élnek meg, igaz, Afrikában csak 54 éve. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetén 78 év, szemben a férfiak 70 évével, ebből is egészségben várható élettartam 58, szemben az erősebb nem 55 évével.
Közelebbi környezetünkben, az unióban a 15–64 éves férfiak 73 százalékának és a nők 59 százalékának van jövedelemszerző foglalkozása. Magyarországon ez az arány mindkét nem esetében elmarad az uniós átlagtól, de a férfiak lemaradása számottevőbb. A KSH adataiból kiderül, hogy jelenleg a nők 49,9 százaléka foglalkoztatott, szemben a férfiak 61,1 százalékával, a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék, szemben a férfiak 10,3 százalékával.
A nettó havi átlagkereslet nők esetén 115 119 forint, szemben a férfiak 128 618 forintos keresetével. A nemek eltérő munkaerő-piaci esélyeit jelzik a nemek közötti jövedelmi különbségek. Bár a nők nagyobb arányban töltenek be szellemi munkakört, mint a férfiak – jellemzően tömegesen alacsonyabb presztízsű és/vagy bérezésű, szerényebb előmenetelű helyeken dolgoznak, mint a férfiak.
Ugyanezt a konklúziót vonta le a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is legfrissebb felmérésében. A szervezet az elmúlt 20 év eseményeinek jelentőségét hangsúlyozza, mondván 1980 és 2008 közt 50,2-ről 51,7 százalékra nőtt a dolgozó nők aránya a világban, míg a férfiaké 82-ről 77,7 százalékra csökkent. A nemek közti különbség (gender gap) tehát 32-ről 26 százalékra mérséklődött.
A folyamat a világ minden régiójában pozitív irányba mozdult el, kivéve Közép- és Dél-Kelet-Európát, a FÁK országait és Kelet-Ázsiát. Kiemelkedően teljesített a latin-amerikai és a karibi térség a jelentés szerint.
|
|
2010. március 09. kedd, 03:00 |
 Az ipari ingatlanok piacán továbbra is előkelő helyen szerepel Közép-Európa, ahol Magyarország vezet a kihasználtságot illetően - derül ki a Cusman&Wakefield tanulmányából.
Közép-Európa ipari ingatlanpiaca továbbra is jelentős szerepet játszik a régióban és a világgazdaság megingása ellenére a tavalyi évben több jelentős, összesen körülbelül 1,5 millió négyzetméternyi bérbeadási tranzakció történt a térségben - írja a Cusman&Wakefield legújabb tanulmányában.
Az itt bérbeadott terület mennyisége majdnem eléri a Franciaországban, Európa vezető ipari ingatlanpiacán bérbeadott 1,6 millió négyzetmétert. A régió kiemelkedő előnyökkel rendelkezik: olcsó és képzett a munkaerő, jó elhelyezkedés Nyugat-Európa közvetlen közelében, valamint a lakosság meglehetősen magas vásárlóereje - mondja a Cushman & Wakefield közép-európai régiójának ipari üzletágvezetője. Ferdinand Hlobil szerint a térségben a jövőt illetően is a fogyasztás növekedése várható, amely az ipari ingatlanpiac növekedését is jelenti - a szakértők szerint ez elsősorban a logisztikai raktárak, ipari parkok piacán hoz majd fellendülést.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a közép-európai régió számon tartott ipari ingatlanjainak átlagos kihasználatlansága 16 százalék. A mutató Szlovákiában a legalacsonyabb (7 százalék) és Magyarországon a legmagasabb (19 százalék).
A bérbeadott ipari területek mennyisége jelentősen megnövekedett az elmúlt tíz év során, a csúcspont 2,8 millió négyzetméter bérbeadással 2008-ban volt.
Az elmúlt évben az összes bérbeadás körülbelül 1,5 millió négyzetméterre csökkent, a bérlői érdeklődés Lengyelországban és Csehországban volt a legjelentősebb. Közép-Európa főbb lokációinak átlag bérleti díja körülbelül havi 3,5 euró négyzetméterenként. Tavaly az alacsony kihasználtságú területek bérleti díjai hozzávetőlegesen 10-12 százalékkal csökkentek. Az elmúlt év végén azon lokációk árai, ahol alacsonyabb a kihasználatlanság, emelkedésnek indultak, ami 2010-ben várhatóan a keresett, jó lokációk bérleti díjainak lassú növekedésében fog mutatkozni.
Forrás: Napi Gazdaság
|
|
2010. március 09. kedd, 03:00 |
 A telefonbeszélgetések időtartamának háromnegyede mobiltelefonokról indított hívásokból származott. Miközben a kábeles telefonálás egyre népszerűbb, a vezetékes vonalak száma tovább csökkent – derül ki a KSH legfrissebb, távközlésről szóló jelentéséből.
Az internet-előfizetések száma egy év alatt 472 ezerrel gyarapodott, majdnem átlépve a 2,8 milliót. A széles sávú technológiához (xDSL és kábeltévé) 57 százalékuk kötődik, ez a szolgáltatási terület 2008 vége óta négy százalékkal bővült. A már egymilliós vezeték nélküli kategória egy év alatt másfélszeresére nőtt. Az összes előfizetés egyharmada mobilinternetre szól.
A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 432 ezerrel (3,5 százalékkal) csökkent. Az állomány 2009. végén 11,8 milliós volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ugyan emelkedett, de ez nem tudta ellensúlyozni a feltöltőkártyás szegmens mintegy 802 ezres visszaesését. Száz lakosra 118 mobil-előfizetés jutott.
A mobilhálózatban a negyedév folyamán közel ugyanannyi hívást kezdeményeztek, mint az egy évvel korábbi időszakban, eközben 5 százalékkal emelkedett a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 362 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,2 perc volt. A teljes évi mennyiséget tekintve a hívások száma nem növekedett, az időtartam viszont igen, majdnem 6 százalékkal.
Bár egyre több vállalkozás (köztük kábeltévé-, illetve internetszolgáltató) kínál vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2009 végén – előzetes adatok szerint – az egy évvel korábbinál 55 ezerrel kevesebb, 3,1 millió vezetékes fővonal volt üzemben, ennek 15 százaléka kábeltévés, 17 százaléka ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 31 volt.
Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő háromnegyedét mobilkészülékekről indított hívások tették ki. A vezetékes vonalról kezdeményezett internetcélú hívások számának és időtartamának részaránya is közel a felére csökkent a 2008-as évhez képest.
Folytatódott az internetpiac bővülése: kevesebb ugyan a szolgáltató, az előfizető azonban több. A tavalyi IV. negyedévében az internetszolgáltatók száma 357 volt, 46-tal kevesebb, mint egy évvel korábban. A piac koncentrált, 18 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90 százalékát. Az internet-előfizetések száma a 2009. év végén közel 2,8 millió volt, ez ötödével több, mint 2008 ugyanezen időpontjában.
Az internetpiac fejlődése – az egyre korszerűbb technológiák térnyerése mellett – a szolgáltatók közötti élesedő versenynek is köszönhető. Miközben a vezetékes internet két legjelentősebb típusának terjedése lelassult, a vezeték nélküli szegmens egy év alatt a másfélszeresére bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amelynek növekedése 63 százalékos volt. Az összes internet-előfizetés harmada a mobil kategóriába tartozott, részaránya egy év alatt 9 százalékponttal növekedett.
A széles sávú interneten belül éves viszonylatban a kábelhálózatos előfizetések 9 százalékkal gyarapodtak, az xDSL-előfizetések száma kis mértékben csökkent. A széles sávú (kábeltévés- és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt négy százalékkal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de éves viszonylatban 1,7-szeresére bővült az egyéb – például a LAN- (optikai) internetet is magában foglaló – kategória előfizetéseinek mennyisége.
Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel a IV. negyedévben meghaladta a 34,9 milliárd forintot, ami az előfizetői akciók (például ingyenes hónapok) és a díjak mérséklődése folytán folyó áron 5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2009. évi teljes nettó árbevétel szinte megegyezett a 2008-as időszakéval.
Forrás: Napi Gazdaság
|
|
2010. március 08. hétfő, 03:00 |
A magyar, osztrák, bolgár és román törvényhozást követően február negyedikén a török parlament is ratifikálta a Nabucco gázvezeték projekt megvalósításáról az öt ország miniszterelnökei által 2009. július 13-án aláírt megállapodást.
A magyar kormány üdvözli az eseményt, és megelégedését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a ratifikációs folyamat gyorsan lezárult. Bízik abban, hogy a még szükséges jogi lépéseket követően a Megállapodás az elkövetkező hónapokban hatályba lép.
A Nabucco project Magyarország energiabiztonsága megerősítésének kulcs beruházása. Kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy hazánk az energiaellátás területén több lábbra álljon.
Hazánk aktív és kezdeményező szerepet játszott azoknak a tárgyalásoknak a beindításában és sikeres lebonyolításában, amelyek eredményeként a Nabucco gázvezeték felépítéséhez és működtetéséhez szükséges nemzetközi jogi keretet biztosító Megállapodás létrejöhetett, 2009. október 19-én pedig elsőként ratifikálta a dokumentumot. Ígéretesnek tartjuk azokat a kézzelfogható eredményeket, amelyek a Nabucco project előkészítésében az elmúlt időszakban megszülettek. Úgy véljük, hogy a Nabucco jó úton halad a megvalósulás felé, amit a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszünk majd elősegíteni.
A Nabucco vezetékkel, a Lengyelországba tervezett északi és a horvátországi déli cseppfolyós gázterminálokkal 2014-re megvalósulhat a közép-kelet-európai országok energiabiztonságát megerősító új biztonsági háromszög. A háromszög megvalósításáról február végén Budapesten fogadott el közös nyilatkozatot tíz közép-kelet-európai ország.
A magyar, osztrák, bolgár és román törvényhozást követően február negyedikén a török parlament is ratifikálta a Nabucco gázvezeték projekt megvalósításáról az öt ország miniszterelnökei által 2009. július 13-án aláírt megállapodást.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. március 08. hétfő, 03:00 |
 Március elsejétől a helyközi közösségi közlekedésben díjmentesen közlekedőknek regisztrációs jegyet kell váltaniuk. Az eddig díjmentesen utazóknak továbbra sem kell fizetniük a távolsági vonatokon és autóbuszjáratokon. Azonban a települések között vasúton vagy buszon csak akkor közlekedhetnek, ha rendelkeznek regisztrációs jeggyel. |
|
Bővebben...
|
|
2010. március 08. hétfő, 03:00 |
 - de tízből hatan (57%) nem gondolják, hogy a személyes sikerek legfőbb fokmérője volna. Az Ipsos és a Reuters News közvélemény-kutatásában felmért 23 ország- amely a világ GDP-jének 75%-át reprezentálja - felnőtt lakosságának kétharmada számára fontosabb a pénz napjainkban, mint korábban. Tízből hatan (57%) viszont nem értenek egyet azzal, hogy a pénz volna a személyes sikerek legfőbb fokmérője .
Tehát a több mint 24.000 fős felmérés résztvevőinek - 1000+ válaszadó országonként - 35%-a nem érzi úgy, hogy a pénz fontosabb napjainkban, mint korábban és 43 tartja a pénzt a személyes sikerek legfőbb mutatójának.
- Azokban az országokban gondolják úgy, hogy a pénz fontosabbá vált az életben, amelyekben a lakosság többsége egyébként is a pénzt tekinti a személyes sikerek fokmérőjének - mondta Komlósi Péter, az Ipsos vezérigazgató-helyettese, megjegyezve, hogy Dél-Korea, Japán, Kína, India, Oroszország és Törökország szerepelnek mindkét lista élén, míg Kanada, Belgium, Nagy-Britannia, Svédország, Németország és Mexikó a végén állnak.
Magyarország mindkét tekintetben a középmezőnyben foglal helyet, a válaszadók 58%-a gondolja úgy hogy a pénz fontosabbá vált az életében, a többség (53 %) azonban nem pénzt tekinti a siker értékmérőjének.
Ahol a pénz napjainkban fontosabb..., s ahol nem....
Azok az országok, amelynek polgárai leginkább úgy gondolják, hogy számukra a a pénz napjainkban fontosabb, mint korábban volt: Dél-Korea (84%), Japán (84%), Kína (84%) és India (78).
Azok az országok, melyeknek polgárai legkevésbé gondolják úgy, hogy számukra a pénz fontosabb most, mint régebben: Hollandia (50%), Mexikó (52%), Németország (54%), Nagy-Britannia (56%), Belgium (57%) és Kanada (57%).
A felmérés alábbi listája azokkal az országokkal kezdődik, amelyek polgárai a leginkább egyetértenek abban, hogy a pénz fontosabb számukra manapság, mint korábban, s halad azok felé, amelyek polgárai legkevésbé vélekednek így:
 egyetért / nem ért egyet
Dél-Korea 84% / 16%
Japán 84% / 16%
Kína 84% / 16%
India 78% / 22%
Oroszország 72% / 28%
Törökország 71% / 29%
Brazília 70% / 30%
Ausztrália 68% / 32%
Argentína 67% / 33%
Spanyolország 65% / 35%
Csehország 64% / 36%
Lengyelország 63% / 37%
Egyesült Államok 62% / 38%
Olaszország 60% / 40%
Franciaország 60% /40%
Magyarország 58% / 42%
Belgium 57% / 43%
Kanada 57% / 43%
Nagy Britannia 56% / 44%
Svédország 55% / 45%
Németország 54% / 46%
Mexikó 52% / 48%
Hollandia 50% / 50%
A demográfiai megoszlásokat tekintve megállapítható, hogy azok között, akik számára a pénz manapság fontosabb, mint korábban (65%) egyenlő arányban szerepelnek férfiak (65%) és nők (64%); korosztályukat tekintve többségben vannak a 35 év alattiak (71%), az idősebbekkel szemben, - 35-54 év közöttiek (61%) és 55 évnél idősebbek (52%); - és azonos arányban találhatók közöttük alacsony (64%), közepes (65%) és a magas jövedelműek (66%) is.
Azok között, akik legkevésbé (35%) gondolják, hogy számukra napjainkban fontosabb a pénz, mint korábban, szintén azonos arányban találhatók férfiak (35%) és nők (36%); többségben vannak az idősebbek (55 év felettiek, 48%), szemben a középkorúakkal (35 és 54 évesek, 39%) és fiatalokkal (35 év alattiak, 29%), az alacsony (36%), közepes (35%) és magas jövedelműek (34%) egyformán szerepelnek.
Ahol a személyes sikerek legfőbb fokmérőjeként tekintenek a pénzre..., s ahol nem...
A világ lakosságának többségét (57%) tekintve, akik nem érzik úgy, hogy a pénz volna a személyes sikerek legfőbb fokmérője, Kanada (73%), Svédország (72%), Mexikó (72%), Hollandia (71%) és Argentina polgárai vezetik a sort.
A globális közvéleményben jelentős kisebbség (43%) véli úgy, hogy a pénz a személyes sikerek legfőbb mutatója. Kína (69%), Dél-Korea (69%), India (67%) és Japán lakossága a leginkább hajlamos egyetérteni ezzel a feltételezéssel.
A felmérés alábbi listája azokkal az országokkal kezdődik, amelyek polgárai a leginkább egyetértenek azzal, hogy a pénz a személyes sikerek legfőbb fokmérője és halad azok felé, ahol legkevésbé gondolják így: egyetért / nem ért egyet
Kína 69% / 31%
Dél-Korea 69% / 31%
India 67% / 33%
Japán 63% / 37%
Törökország 61% / 39%
Oroszország 55% / 45%
Olaszország 51% / 49%
Brazília 48% / 52%
Magyarország 47% / 53%
Lengyelország 44% / 66%
Spanyolország 43% / 67%
Csehország 36% /64%
Ausztrália 34% / 66%
Belgium 34% / 66%
Nagy-Britannia 33% / 67%
Egyesült Államok 33% / 67%
Németország 33% / 67%
Franciaország 32% / 68%
Argentína 30% / 70%
Hollandia 29% / 71%
Svédország 28% / 72%
Mexikó 28% / 72%
Kanada 27% / 73%
A demográfiai megoszlásokat tekintve megállapítható, hogy főleg a nők (60%) és az idősebbek (56%) gondolják úgy, hogy nem a pénz a személyes sikerek legfőbb fokmérője.
Ezek az eredmények a Thompson Reuters News Service megbízásából az Ipsos által 2009. november 4-e és 2010. január 13-a között végzett közvélemény-kutatásból származnak. A nemzetközi felmérés során 24 077 - 18 év feletti - felnőttet kérdeztek összesen 23 országban, amelyek együtt a világ GDP-jének 75%-át képviselik. A felmérésben részt vevő országok: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Hollandia, Nagy Britannia, Egyesült Államok és Törökország. Országonként 1000-nél több válaszadó szerepelt az Ipsos által megkérdezett internetes panelben. Ezt követően súlyozást alkalmaztak a demográfiai különbségek kiegyenlítésére, valamint annak biztosítására, hogy a minta összetétele az adott ország legfrissebb népszámlálási adatainak megfelelően tükrözze a felnőtt lakosságot, és a kapott eredmények reprezentálják az egyetemes vélekedést.
Az Ipsos Csoportról
Az Ipsos a világ második legnagyobb felmérés-alapú piackutató cége, amelynek kutatási szakemberekből álló tulajdonosai és vezetői világszerte több mint 5000 ügyfél számára végzik a piaci lehetőségek felmérését és a piaci trendek értelmezését új és meglévő termékek vagy szolgáltatások kidolgozása és tesztelése, márkák kifejlesztése, hirdetések tesztelése, a különböző médiák esetében a közönség reakciójának mérése, valamint az egyes kérdésekkel és a hírnévvel kapcsolatos közvélemény mérése céljából. A cégcsoport 64 országban több mint 9100 munkatársat foglalkoztat teljes tulajdonú vállalataiban, ahol a hirdetésekkel, a vásárlói hűséggel, a marketinggel, a médiával és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat végez, előrejelzéseket, modellezést és szakértői tevékenységeket folytat, továbbá több mint 100 országban kínálja a testre szabott, szindikált, omnibusz, panel és internetes kutatási termékek teljes sorát. Az Ipsos csoportot 1975-ben alapította Jean-Marc Lech és Didier Truchot, majd a cég részvényei 1999-ben kerültek tőzsdei bevezetésre. 2008-ban az Ipsos csoport árbevétele összesen 979,3 millió euró volt. A cégcsoport részvényeit az Eurolist-en is jegyzik a New York-i Tőzsdén és az Euronext Paris francia tőzsdén keresztül. Az Ipsos csoport szerepel az SBF 120 és a Mid-100 Indexeken, és részvényei úgynevezett Deferred Settlement System jogosultságot szereztek. A cég ajánlatairól és tevékenységeiről további információkat szerezhet a www.ipsos.com oldalon.
Az Ipsosról
Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban és 2009-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu
További információ:
Komlósi Péter vezérigazgató-helyettes (
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
)Forrás: Szonda Ipsos
|
|
2010. március 05. péntek, 03:00 |
 A jövő évtől mintegy három-négy százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon a nemzetközi elemzők egyöntetű véleménye szerint - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön Veszprémben, a Maxon Motor Hungary Kft.-nél tett látogatásakor.
A válságban meg kellett érteni, hogy nem elég az egyensúlyt helyreállítani - rövid távon megszorításokkal -, de közben el kell érni, hogy "kinyíljon a hosszú távú növekedés lehetősége is" - tette hozzá. A kormányfő szerint éppen ezért döntöttek úgy, hogy a válságkezelés közben a recesszió ellenére adócsökkentést hajtanak végre.
Elsősorban a munkát és a vállalkozásokat terhelő terhelő adókat mérsékelték - jegyezte meg. A múlt év júniusában hozta meg a parlament azt a döntést, amelynek eredményeként az idén már mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozóknál. Ebben döntő szerepe van a munkát terhelő járulékok csökkentésének, s kisebb mértékben a nyereségadó mérséklésének - mutatott rá a miniszterelnök.
Európa második legnagyobb bérköltségű országából "visszajöttünk a középmezőnybe", nyolc százalékkal csökkentve idén a bérköltségeket a múlt év elejéhez képest - mondta a kormányfő. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha 100 forint a bérköltség egy munkavállaló után, akkor abból tavaly 54 forint "ment az állam zsebébe", s 46 maradt a vállalkozónál, az idén meg ez éppen fordítva van.
A személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése és a sávhatárok emelése révén a bruttó 200 ezer forint átlagfizetést kapó dolgozó nettó 6-7 ezer forinttal visz haza többet, mint tavaly. "Ezzel azt akarjuk üzenni, hogy a munka elismerését állítjuk a társadalmi megbecsülés középpontjába" - fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ugyanis nem elég csak munkahelyeket teremteni, azt is el kell érni, hogy megérje dolgozni.
Néha jobban megérte otthon maradni és a segélyre várni, mint elmenni dolgozni - mutatott rá a kormányfő, hangsúlyozva: ezért "hozzá kellett nyúlni" a szociális- és nyugdíjrendszerhez is. Mint mondta: a szociális rendszer módosítása révén nőttek a különbségek a segélyből elérhető, valamint az adócsökkentést követően a munkából szerezhető jövedelmek között.
A kormányfő utalt arra is, hogy az Út a munkához program révén tavaly 100 ezer ember "jött vissza a teljes passzivitásból", egyelőre a közmunka világába, de a cél a tartós munkavállalásuk biztosítása.
Bajnai Gordon kitért a szakmunkás-ösztöndíj programra kitérve elmondta: a szakmai kamarákkal együttműködve regionálisan meghatározták, hogy melyek a hiányszakmák, s akik ezekben képezik magukat, ösztöndíjat kapnak.
"Elkezdtük bürokrácia nagyszabású csökkentését is" - mondta Bajnai Gordon, megjegyezve: a bürokrácia már fojtogatta a vállalkozásokat. Könnyebb telephely-engedélyhez jutni, avagy például "amnesztiát hirdettek" a korábban elkövetett munkaügyi szabálysértésekre, hogy ezek a cégek is pályázni tudjanak munkahely-megtartó támogatásokra.
Összesen 100 ezer munkahely megtartásához adtak támogatást az elmúlt egy évben, így maradhatott meg például Veszprém megyében is 3600 dolgozó állása. Fejlesztési támogatást pedig az utóbbi három évben 366 Veszprém megyei vállalkozás nyert összesen 10 milliárd forintot - tette hozzá.
Bajnai Gordon szerint a piac méretéhez képest túlzottan terjedt az autókereskedelem Magyarországon, a válság után ez még jobban látszik. Az autókereskedelem jelentős foglalkoztató, ezért "érdekünk az, hogy a rendszer racionális méretben fennmaradjon" - tette hozzá.
Szalai Attila, a Maxon Motor Hungary Kft. igazgatója az MTI-nek elmondta: a svájci tulajdonú cég 2002-ben kezdte a termelést Veszprémben; jelenleg 160-an dolgoznak a kft.-nél, s precíziós egyenáramú villamosmotorokat készítenek.
Egy éve 1,1 milliárd forintos technológiai fejlesztést hajtanak végre, amelynek révén idén 10 százalékos létszámfejlesztést is végrehajtanak. A kft. tavalyi árbevétele 900 millió forint volt, az idei évre 1,1 milliárdot terveztek; termékeik teljes egészében exportra mennek.
Forrás: Napi Gazdaság
|
|
2010. március 05. péntek, 03:00 |
Jelentősen növekedett tavaly a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon mértéke, ám a részvényeiket jórészt eldobó befektetőket továbbra is elsősorban a minimális kockázató alapfajták érdeklik.
Míg 2008-ban a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 21 százalékkal zsugorodott, addig tavaly 19 százalékkal növekedett - mondták el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) sajtótájékoztatóján.
A tőke január végére ismét átlépte a 3000 milliárd forintos határt, ezzel már csak hajszállal maradt el a pénzügyi válság kitörése előtti szinttől és egyes számítások szerint februárban is jelentős volt a növekedés.
A pénzpiaci és kötvényalapok növekedésének hátterében az is ott van, hogy a növekvő árfolyamok miatt sokan értékesítették korábban olcsón vásárolt részvényeiket, és a tőkét főleg mérsékelt kockázatú befjegyekbe helyezték.
Forrás: Napi Gazdaság
|
|
